Az alábbi videó megtekintése ösztönzött írásra engem, mivel még én is középiskolás vagyok. Az elvvel szemben, hogy az írásbeli érettségik után a vizsgák okozta stressz és feszültség levezetésének érdekében bulit szervezünk, nincs ellenvetésem, de annak mikéntjével kapcsolatban már vannak kételyeim.
Igaz az, hogy a ma liberális erkölcsi posványában ez és hasonló rendezvények megszokottá válnak, de ez a korszellem és az a kérkedő hedonista életvitel amit a liberalizmus hordoz magában semmiképpen sem szolgálja a fiatalság érett erkölcsűvé válását. Legnagyobb megdöbbenéssel a videó megtekintése során azt fogadtam, hogy nem elég hogy valaki jól leissza magát, nem, még versenyt is űz belőle. Ezt már egy keresztény értékrenddel, erkölccsel rendelkező ember nem tudja véleményezni és jobb, ha nem is teszem.
De tegyük fel a kérdést, valóban ez a jó a fiataloknak, erről kéne szóljon az életünk, hogy egy érettségi után vagy általánosságban péntek esténként jól leigyuk magunkat és egy szórakozóhelyen magunkból kikelve embertelenül viselkedjünk, megalázva ezzel önmagunkat és társainkat? Azt viszont le kell szögezni, hogy arról nem tehet a fiatal, hogy ez a korszellem; ebbe született bele és ezen játékszabályok keretein belül próbál érvényesülni.
Itt térnék rá írásom lényegére, hiszen itt jövünk a képbe mi, hungarista fiatalok, akiknek az kell, hogy legyen a feladatunk, hogy ezen tévutakon járó fiatalokat megpróbáljuk meggyőzni, példát mutatni nekik, mely szerint nem csak hedonista mázzal lekent közegben érezheti jól magát egy fiatal, hanem egy hungarista közösségben is. Sokan feltehetik a kérdést, mivel is tud példát mutatni egy hungarista fiatal? Egy dolog egészen biztos: nem csupán szavaival, hanem tetteivel is példát kell mutatnia.
Egy hungarista fiatal iskolába jár, az iskolába nem csak bejár melegedni, hanem ott tanul, képzi magát, látogatja az iskola könyvtárát, olvas, ezenkívül sportol, vallja, hogy erős testben lehet büszke a lélek. Nem nézi le a másikat, mert az gyengébb kevésbé művelt, hanem próbál neki segíteni. Egy hungarista fiatal tisztelettudó mind a társaival, mind a tanáraival mind embertársával szemben, hisz a tekintélyelvben, amely alakítja mind magánéletét mind közösségi létét. Nem az elfogyasztott alkohol mértékével párhuzamosan lesznek egyre erősebbek szavai, állításait megpróbálja érvekkel alátámasztani, bizonyítani. Szabadidejében olvas, edzésre jár, családjával van. Ő is jár szórakozni, de ott is hungaristaként viselkedik.
Fiatalok! Nézzetek körül, nézettek magatokba, valóban azok állnak melletted, akik akár a harcmezőn érted életüket feláldoznák? Gondolkozz! Mi itt vagyunk. Érted harcolunk, egy szebb és jobb jövőért dolgozunk, de ahhoz kellesz te is! Állj közénk!
P. Krisztián
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése