A fajvédelem kétségkívül bekerült démonizált szavaink, fogalmaink közé, olyannyira, hogy még a mai szélsőjobboldal sem használja szellemi szabadságharcunk keretében, „vissza kell szereznünk” ezt a kifejező, erőteljes szavunkat, meg kell határoznunk fizikai, erkölcsi, szellemi aspektusait.
A magyarság szellemi és erkölcsi lehanyatlása és lealacsonyodása „betetőzéseként” fizikailag is a pusztulásába rohan, tehát a jobboldal legfontosabb küldetése a korszerű fajvédelem elveinek meghatározása és azok gyakorlatba átültetése.
Fizikai fajvédelem
Fizikai rasszát tekintve a magyarság generációról generációra satnyul, romlik. Ennek főbb okai a mozgásszegény életmód (számítógép generáció) a legális és illegális drogok használatának általánossá válása, valamint az élelmiszer és a gyógyszeripar „kémiai hadjárata”.
A hétvégi és nemcsak hétvégi alkoholfogyasztás egyre fiatalabb korban válik szokássá, a dohányzás nemkülönben, mindezek a törvényi szabályozás ellenére. Ugyanilyen könnyen juthat bárki illegális drogokhoz, a szintetikus szerektől kezdve a heroinig, kokainig bezárólag. Vannak szórakozóhelyek, szubkultúrák, amelyek kifejezetten „kötődnek” a drogokhoz, s amelyek a liberális jogértelmezés miatt szabadon működhetnek, létezhetnek.
Egyes statisztikák szerint minden tizedik magyar állampolgár alkoholista, s mint írtuk egyre fiatalabb korban válik általánossá az alkohol és a drogfogyasztás, valamint a dohányzás, ezek a legfőbb okai a magyarság genetikai okokra (is) visszavezethető romlásának. Az értelmi fogyatékossággal való születés egyik legfőbb oka az egyik, vagy mindkét szülő alkoholizálása, de a kiváltó okok között szerepel például a fogamzásgátló szerek nem megfelelő mértékű kitisztulása az anya szervezetéből is.
Tudományos kutatások vizsgálják és bizonyítják a szintetikus kábítószerek génállományt roncsoló hatását.
De ugyanilyen pusztítást végeznek az élelmiszeriparban alkalmazott tartósító, állományjavító, ízfokozó szerek is, vagy a génmanipuláció, illetve az állatok takarmányozása során alkalmazott eljárások.
Ellenségeink célja egy fizikailag elsatnyult, folyamatosan degenerálódó ifjúság „kitenyésztése”, ezért juthatnak (a törvények ellenére) akadálytalanul alkoholhoz, cigarettához, ezért nem lépnek fel hatékonyan a drogterjesztéssel szemben. Amíg az állam irányítása ellenségeink kezében van, nem is várhatunk változást, ezért a „civil ellenállás” keretében kell felvennünk a küzdelmet.
Fel kell mutatnunk egy alternatívát, melynek részei a Straight edge életforma, a rendszeres sport, elsősorban küzdősportok, harcművészetek.
A legális és illegális drogok használatának általánossá válása egyrészt „menekülési kísérlet”, másrészt válságtünet, ezért egy, az egész társadalmat átfogó válasz erre a problémára egy olyan társadalom „felépítése”, ahol az egyén lehetőséget kap az öntermészetének megfelelő értelmes élet megvalósítására.
Erkölcsi fajvédelem
Ellenségeink tudják, hogy a keresztény társadalom önvédelmi mechanizmusának alapja az erkölcsi rend, ez nyilatkozott meg például a középkori antiszemitizmusban, amely reakció volt, egy a kereszténységtől és Európától idegen amoralitással szemben, s ezért akarták és akarják megkérdőjelezni és elpusztítani a jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalmaira épülő európai normarendszert.
A „minden értékek átértékelése” évszázadokkal ezelőtt megkezdődött, s jelen korunkra olyan sikeressé vált, hogy lényegében a nyugati civilizáció társadalmait már mint posztkeresztény társadalmakat határozhatjuk meg. Az amoralitás „átitatja” az egész társadalmat, az ifjúságtól (káosz generáció) az „elitig”. (a demokrácia, mint intézményesített korrupció). A hétvégi „party kultúra” szerves része az alkohol, drog mellett a szexuális szabadosság is, miközben társadalmunk büszke a női emancipáció, a szingliség egyre elfogadottabbá válására, az erős akaratú, önálló nőtípus („tigrisnők”) elterjedésére, ugyanakkor a nő, mint minőség megbecsülése, valamint a nők általános önbecsülése soha nem látott mélységek felé zuhan. Ebben bizonyára szerepet játszik a mértéktelen pornófogyasztás is, amihez az internet segítségével bárki hozzájuthat.
A pornográfia nőképe lealacsonyító, tárgyiasító, vagyis a nőket a férfinak „szexuális segédeszközeivé” degradálja.
Míg a pornográfia elsősorban a férfiakban okoz torzulást (a nőkről alkotott fogalmaikban) addig a tömegmédia és a divat a nők önképében.
Modern társadalmunk a felszínesség, és a virtuális szerepek társadalma, ami alatt azt értjük, hogy az egyén elszakadt öntermészetétől s felépült egy önmagából, és az emberalattiságból „táplálkozó” virtuális közösség (társadalom). Ebben a társadalomban a nő értékét nem belső, pozitív tulajdonságai határozzák meg, hanem a külső tulajdonságokra alapuló, lealacsonyított, primitív szexus.
A társadalom „értékei” felszínessé váltak, ugyanígy az emberi kapcsolatok is.
A család intézményét (amely a társadalom alapegysége) fokozatosan aláássák, a polgári esküvő bevezetésével, az élettársi kapcsolatok elfogadtatásával és „elterjesztésével”, a nukleáris családmodell általánossá válásával, valamint a „hadjárat” legújabb szakasza a homoszexuális propaganda segítségével vívott „homoszexuális egyenjogúság küzdelem”, amellyel végső csapást kívánnak mérni a család intézményére.
Virtuális, felszínes társadalmunkban azon értékek, amelyek kultúránk lényegét alkotják, anakronizmusokká devalválódtak, ma a becsület, a hűség egy letűnt kor itt maradt „maradványai”, „emlékei”.
Ma a meghatározó „értékkategóriák” a haszon és a siker, de nem is lehet más egy olyan világban, amely már „nem kíváncsi” a „felszín mögötti lényegre”.
Ellenségeink célja egy erkölcsi alapok nélküli, fokozatosan atomizálódó, lealacsonyodott (lealjasíott) embermassza „kitenyésztése”.
Civil ellenállásunk keretében harcot kell indítanunk a pornográfia, annak interneten való szabad terjesztése ellen, az ellen, hogy bármelyik újságárusnál akadálytalanul hozzá lehet jutni.
Egy egészséges társadalomban (amelyért harcolnunk kell) nincs helye pornográfiának, sem a prostitúciónak.
Az egészséges társadalom alapja a keresztény erkölcs, amely érték és normarendszert ad a közösség számára.
Ezt kell, mint alternatívát (újra) felmutatnunk a jelen, modern társadalmának nominalizmusával, nihilizmusával, lealjasító törekvéseivel szemben.
Szellemi fajvédelem
A magyarság szellemi genocídium áldozata. Az elmúlt másfél-két évszázadban kiirtották hagyományát, kultúráját, a modernizmus nevű „járvány” több alakban is pusztít.
Az egyik a szellemi elzsidósodás, a másik az amerikanizáció, amelyet Molnár Tamás azonos című könyvében az atlanti kultúra kibontakozásának nevez.
A zsidóság megszállta szellemi központjainkat, az ellenségeink által ránk kényszerített uralmi formák (demokrácia, kapitalizmus), a hagyományvesztés, az elvallástalanodás, közösségeink „szellemi alapjainak” eltűnése egy olyan társadalmat „eredményezett”, amely már idegen törvényt követ. Amely már nem valódi közösség (nem valódi közösségek hálózata), hanem egy szellemileg, erkölcsileg lealacsonyodott „embermassza”.
Molnár Tamás az atlanti kultúra kibontakozása alatt azt a folyamatot érti, amely során Európa és az újvilág kultúráinak „ötvöződéséből” létrejön egy új, amelynek azonban szellemi alapja sokkal inkább amerikai, mintsem klasszikus értelemben vett európai.
Vagyis Európa kulturális, civilizációs értékeit, normáit felváltja (részben már felváltotta) a tömegkultúra, a tömegtársadalom, a mennyiség kultusza, a deszakralizáció, a felszínesség „értékrendszere”.
Az amerikanizáció „beszivárog” kultúránk „repedésein”, a hétköznapi élettől a magas művészetekig mindenütt „feloldja, széttöredezi” európai kultúránk alapjait.
Ellenségeink célja a magyarság szellemi lealacsonyítása, amelyet jelentős részben már sikerült is elérniük.
Ez a kiváltó oka erkölcsi hanyatlásunknak és annak, hogy egy demográfiai katasztrófa „szakadéka” felé rohanunk.
A magyarságnak meg kell vívnia szellemi szabadságharcát, vissza kell szereznie kulturális szupremáciáját, aszemita revíziót kell végrehajtania kulturális és közösségi életében.
Egészséges közösségeinkben, melyeket folyamatosan bővíteni kell (toborzással), és amelyek között ki kell építeni a kapcsolati hálót, újra értékké kell tenni a magyar értékeket.
A kezdeti szakaszban a civil ellenállás keretében előadások, egyéb rendezvények segítségével, később a nyomásgyakorlás eszközeit is igénybe véve az állami intézményrendszer ellen fel kell mutatnunk egy magyar alternatívát, melybe beletartoznak közösségi szerveződésünk alapelvei, a valódi hagyományőrzés, továbbá kultúránk, erkölcsünk valódi értékei a jelenben uralkodó idegen törvény helyett.
Szellemi szabadságharcunk főbb lépései a kollaboráció megszüntetése, az aszemita revízió, valódi (organikus) közösségek létrehozása és az egész társadalmat átfogó kapcsolati háló kiépítése.
A „kritikus tömeg” elérése után társadalmunkban újra uralkodóvá kell tennünk keresztény és árja ideáinkat.
Guelf
Regnum Sacrum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése