A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 22., péntek

Gyógyszeripar

John Virapen, aki 35 évig gyógyszeripari bennfentes volt, úgy döntött, hogy nyilvánosság elé lép, és leleplező vallomásával próbálja megállítani a lavinát, amit egykori gyógyszergyári vezérigazgatóként elindított. Ő volt ugyanis az egyik legnagyobb gyógyszeripari óriás, az Eli Lilly svédországi vezérigazgatója, és teljesen átlátta a rendszert.

Idős korára azonban, amikor megállapodott, és ő is apa lett, rádöbbent, hogy a gépezet, aminek építésében része volt, ami betegségek futószalagjára teszi az egészségeseket, annak a saját fia is bármikor áldozatul eshet. Lelkiismerete által hajtva könyvet írt, pereskedett, felvállalta korábbi ocsmány tetteit és úgy döntött, hogy elmondja a világnak, minek volt tanúja és részese, mialatt a világ egyik legnagyobb cégének, az Eli Lilly-nek dolgozott.

Az Eli Lilly-ről annyit, hogy a Fortune 500 listája szerint ( egy lista, ami bevétel alapján sorrendbe rakja Amerika 500 legnagyobb cégét) a 130. legnagyobb vállalat. Mellékesen megjegyezném, hogy 12 másik gyógyszergyár is benne van még a top 500-ban, van aki az előkelő 35. helyen. az Eli Lilly 20 éve Magyarországon is jelen van.

A volt gyógyszergyári vezérigazgatót  lelkiismerete nem hagyta nyugodni és kiterítette a kártyákat az asztalra.

John Virapen Mellékhatás: Halál című könyvében leírja az egész folyamatot, hogyan veszik rá a gyógyszergyárak az orvosokat, hogy az ő termékeiket írják fel, hogyan vesztegetik meg drága utazásokkal és ajándékokkal a véleményvezéreket, elismert kutatókat és orvosokat, hogy pozitívan nyilatkozzanak a gyógyszerekről, amik súlyos mellékhatásokkal járnak és valójában inkább be kellene tiltani őket. Arról ír, hogyan manipulálják a gyógyszerek forgalomba hozása előtti teszteket, hogy pozitív eredmények jöjjenek ki, annak ellenére, hogy a tesztelések alatt gyakran halálos áldozatok is voltak. Hogyan hamisítják meg és manipulálják a jelentéseket és a statisztikákat, hogy a mellékhatásokat is haláleseteket eltusolják. Hogyan pénzelnek a gyógyszergyárak kutatóorvosokat, egész intézményeket, hogy a saját oldalukra állítsák őket. Sőt a gyógyszeripar, ha fogy a piac, azaz fogy a beteg emberek száma, masszív marketing kampányokkal új betegségeket ültet el a köztudatba, hogy ezzel  növelje a gyógyszerek forgalmát, és már nem riadnak el attól sem, hogy a gyerekeket tekintsék értékesítési célpiacnak.  Arról is beszámol, ha netán perbe keverednének a gyógyszerek okozta halálesetek miatt, egy armadányi ügyvédet küldenek rá az ügyre, akik szétszedik az esetet.

Aztán peren kívül egyezségeket kötnek az áldozatok családjával, hogy néhány millió dollárért cserébe örökre hallgassanak, s így szépen eltusolják az ügyet a nyilvánosság elől.

"Munkakörömhöz tartozott, hogy e veszélyes és széles körben használt gyógyszerek marketingkampányát kidolgozzam és lebonyolítsam. a marketing az orvosoknak szánt drága ajándékoktól és véleményvezérek utaztatásán, a tudományos folyóiratokba szánt fizetett cikkek megjelenésén, valamint tudományos konferenciák előkészítésén és megtartásán át a különösen fontos személyek borbélyház-látogatásáig mindenre kiterjedt."

Írja John Virapen a "Mellékhatás : Halál" című könyvében, ahonnan a többi idézet is származik.

"A hatóságok nem képesek megvédeni az embert, így a kisfiamat sem a gyógyszeripari  bűnözéstől.  A hatóságok megvesztegethetők, miként a szakértők és az orvosok is. "

" Minden okunk megvan az aggodalomra. Ezt azonban ne tartsuk magunkban, hanem igyekezzünk tenni ellene. Ezt melegen ajánlom olvasóimnak. A gyógyszeriparban mindenki szerepet játszik. Azokat, akiknek hozzám hasonló módon elege van a főnökeikből és azok hazugságaiból, kínozza a lelkiismeret."

" E könyv elolvasása után valószínűleg sokan nem fognak szeretni engem. Elítélnek és elátkoznak majd. azonban nem ítélhetnek el annyira, amennyire én elítélem magam. szerencsére azonban tájékozottabbak lesznek, amikor orvoshoz kell fordulniuk, figyelni fognak arra, hogy milyen gyógyszereket írnak fel nekik, tisztában lesznek a tudományos újdonságokkal, a kutatási eredményekkel, az orvosi folyóiratok álláspontjaival, valamint a kormányzati ajánlásokkal, és másképpen fogják megítélni a gyógyszer-engedélyezési eljárásokat."

Gondolom mindenkinek feltűnt már, hogy irreálisan sok gyógyszerreklám van a tévében. De elgondolkodtál-e már azon, hogy milyen etikátlan dolog egyáltalán, hogy gyógyszerek reklámozhatóak? Onnantól kezdve, hogy reklám és marketing tevékenység történik a gyógyászat területén, már nem orvoslásról beszélünk többé,  hanem üzletről, azaz egy iparágról. De ki ennek az iparágnak a célpiaca? Kinek lehet gyógyszert eladni? A válasz egyértelmű, a BETEG embereknek. De kérdem én, ha a gyógyászat egy iparág, és a célközönség a beteg, akkor hogyan állhat ez összhangban a gyógyászat valós céljával, azaz, hogy az emberek egészségesek legyenek?
Mert ha ez egy üzlet, akkor logikus, hogy több vásároló kell, azaz több beteg, a több profit érdekében. Ha több beteg kell, akkor a gyógyszeriparnak már nem az az érdeke, hogy gyógyítson, hanem az, hogy betegeket, betegségtudatot gyártson, hiszen így tud növekedni. Nemde?

A gyógyszerek reklámozását be kellene tiltani. Ez etikátlan. De sajnos itt nem csak arról van szó, hogy gyógyszereket reklámozzanak, hanem ál-betegségtudatot hoznak létre. Hiszen mindenki tudja, aki valamennyire is jártas a marketingben: ha növekedni akarsz, akkor növeldned kell az igényt a portékádra.

" A marketing már el is kezdődött, hiszen egy leendő sikergyógyszerről volt szó. Úgy kezdődött el, hogy még nem is volt biztos a gyógyszer forgalomba kerülése. Ha azonban a neve már bekerül a köztudatba, a hatóságoknak elég nehéz nemet mondania. Miért tiltanák meg egy gyógyszer forgalmazását, amikor minden beteg úgy gondolja, hogy nagyon hasznos lenne?"

Írja könyvében John Virapen a ProzacR nevű antidepresszáns engedélyezési folyamatának procedúrájáról. A ProzacR sok öngyilkossági eset okozója volt, és máig is az.

" Szeretném újfent hangsúlyozni, hogy általánosságban nem az orvostudomány ellen vagyok. ... Azt sem mondom, hogy a gyógyszeripari cégek a hibásak, ha egy emberek ezreit sikeresen gyógyító gyógyszernek mellékhatásai vannak. Felelőtlenség azonban olyan gyógyszert forgalmazni, amely nem gyógyít, csak a tüneteket enyhíti, ám a betegek felénél súlyos mellékhatásokat okoz. Ha viszont a betegtájékoztatóban nem szerepel a mellékhatásokra utaló figyelmeztetés, akkor bűncselekményről van szó."

" A politikusok megkérdezhetnék maguktól, hogy miért nem érdekli őket jobban a tisztességes gyógyszeripari piac. Fel kellene figyelniük arra, hogy milyen sok pénz áramlik az egészségügyi rendszerbe olyan csatornákon át, amelyekből betegeknek semmi hasznuk sem származik. Ha az egészségügyi rendszert a korrupció megszüntetésével egyszerűen meg lehetne javítani, akkor miért nem tesz ezért senki semmit? Ez a politikusok dolga lenne. "

" Minthogy én is résztvevője voltam ennek a rendszernek, elhatároztam, hogy cselekedni fogok. Ez a könyv az első lépés. Egyedül azonban lehetetlen szembeszállni a gyógyszeriparral. Csak összefogva lehet valamin változtatni. Kérdéseket - köztük akár kínosakat- kell feltenni az orvosi rendelőkben, a gyógyszertárakban, az újságokban, szakítani kell azzal a hiedelemmel, hogy az orvosok félistenek, akik feltétel nélkül megérdemlik a bizalmat, és nem kell bedőlni az újonnan "felfedezett" betegségeknek, amelyeket a gyógyszeripar be akar beszélni az embereknek."

Nem kell messzire mennünk, hazánkban is virágzik a gyógyszeripar, a tévéből dől a fájdalomcsillapítók és egyéb tüneteket kezelő gyógyszerek reklámja. a nyugdíjasoknak marékszámra írják fel a különböző gyógyszereket, nem ritkán 10-20 fajta különböző tablettát egyidejűleg. Az egyik gyógyszer mellékhatásának tüneteit ugyanis gyakran egy másik gyógyszer felírásával kezelik. 

Osszátok meg ezt az információt másokkal, hogy minél több emberhez eljusson ! Nyissuk fel az emberek szemét, és ezzel is mérjünk csapást a gyógyszeripar pénzéhes gépezetére!





2011. szeptember 7., szerda

ÍME, A DOHÁNYOS TÜDEJE! DURVA KÍSÉRLET (VIDEÓ)

Egy tudóscsoport sokkoló módon szemléltette, mennyivel kisebb egy erősen dohányos ember tüdőkapacitása, mint egészséges társaiké. Ha a cigaretta ára nem rettent el valakit a dohányzástól, az alábbi videó biztosan hatásos gondolhatták a kísérletet bemutató orvosok. A videón két tüdőt tettek egy-egy tálba az orvosok. A lazacszínű szerv az egészséges, míg a fekete egy dohányos ember tüdeje volt. A dohányos tüdő könnyen megkülönböztethető, nem csupán színe, de a tüdőkapacitás demonstrációja alapján is.



(Forrás : propeller.hu)

2011. július 24., vasárnap

Szubkultúra vagy ideológia?

A tegnapi koncert sarkallt arra, hogy megírjam ezt a  cikket. Még az elején ki szeretném jelenteni, hogy nem a zenekarokkal és nem is a zenéjükkel volt a baj, sokkal inkább a közönséggel. Azt is leszögezném (még mielőtt az volna, hogy "egy sört se szabad meginnunk?!"), hogy nem azzal van bajunk, ha valaki 1-2 sört megiszik, de ez mellett normálisan, kulturáltan tud szórakozni. Itt azzal volt a baj, hogy a koncerten lévők nagy része részeg volt, valaki már koncert előtt. Amíg valaki nem tud kiszakadni a szubkulturális keretek közül, nem tudja mellőzni a szubkultúra negatív oldalát, és részegen, trágárul üvöltözik, állandóan a bajt keresi (van, mikor még koncerten is egymásnak esnek), addig az a valaki ne nevezze magát se nemzeti szocialistának, se hungaristának. Gondolom nem kell mondanom, hogy ez a szubkultúra: a skinhead. Persze vannak jóravaló emberek a kopaszok közt is, ezt senki nem tagadja, de szembe kell néznünk a valósággal, az pedig az, hogy a  nagy részük igenis deviáns, önpusztító életet él, és a különbség nem sok egy magát nemzetiszocialistának vagy hungaristának valló bőrfejű és egy liberális, hedonista fiatal között. Amíg a különbség csak a zenében és az öltözködésben merül ki, és a vécé úgy néz ki, mintha a gyöngyöspatai cigányság használta volna 2 héten keresztül, addig nem beszélhetünk se mozgalomról, se nemzeti szocializmusról, se hungarizmusról.


Ha valaki a színpadon beszédet mondd a tiszta életről, arról, hogy egy nemzetiszocialistának mi volna a feladata (olvasás, művelődés, sport stb.), és a beszéd közben többen fütyülnek, és egy csoport részegen énekel a sarokban, akkor hol itt a bajtársiasság, az összetartás? Arra nincs eszük, hogy egy építő jellegű beszédet végighallgassanak. Amíg a szubkulturális igények kielégítésére nagy hangsúlyt fektetnek, szinte nem törődnek magával az ideológiával. Pedig ő szerintük ők is nemzeti szocialisták. Ezt be is bizonyítják, mikor részegen, tántorogva "Sieg Heil"-eznek. Nekik ez a nemzeti szocializmus...
Az alkohol mellett a másik nagy probléma a dohányzás. Koncerteken nincs dohányzásra kijelölt hely. Mindenki ott dohányzik, ahol éppen akar. Az alkohollal ellentétben ez nem csak annak a személynek árt, aki él vele,  hanem a helységben tartózkodóknak is. Szomorúan láttam, hogy a straight edge-eken kívül szinte nem is voltak olyanok, akik ne dohányoztak volna. Hol van ilyenkor az általuk annyiszor használt 14 szó ( We must secure the existence of our people and a future for White Childrens / Biztosítanunk kell fajunk létezését és a fehér gyermekek jövőjét!) ? Nem csak az áldott állapot alatti dohányzás káros a magzatra, az sem egészséges, ha ez előtt dohányzik az illető. A káros szenvedélyekkel a majdani gyermekeik egészségét is kockára teszik, nem csak sajátjukat.

Ha már az alkoholisták is nemzetiszocialistának vallják magukat, akkor nem ártana tudniuk, hogy Hitler a jelenlétében nem tűrte meg a dohányzást, és alkoholt is csak nagyon ritkán fogyasztott, egyes források szerint pedig egyáltalán nem. A részegséget visszataszítónak, az árja fajhoz méltatlannak tekintette. Fontosnak tartották az alkohol és cigaretta elleni propagandát. Úgy tartották, hogy egy árja ne csináljon olyat, amilyet az alsóbbrendű fajok csinálnak. A cigarettareklámokat a zsidók bomlasztómunkájának tekintették.
Azt szeretnénk, hogy az átlag emberek ne a skinheadek alapján ítéljék meg a nemzeti szocialistákat, hungaristákat, és e szavak  hallatán ne a deviáns életmódot folytató skinheadek , hanem egy egészséges, szellemileg és fizikailag is képzett személy jusson az eszükbe, akikben a megoldást látják ebben a fertőzött világban.
Ha már nemzeti szocialistának vallják magukat, legalább elgondolkodhatnának azon, hogy mi is az a nemzeti szocializmus. Ha valaki elgondolkodott rajta vagy utánanézett, akkor az észrevette, hogy ez nem pont az, amiket az ember a skinheadek által látogatott koncerteken lát.

 Ns Straight Edge Hungary